www.magas-tatra.hu

Pozsony, Igló és Budapest után Miskolcon is kiállítják a Hoepfner Guido építész munkásságát bemutató anyagot. A helyszín a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara székháza, a Kós Ház (Miskolc, Görgey u. 32).
A megnyitó február 10-én szerdán, délután 5 órakor lesz.
A kiállítást Fegyverneky Sándor országos főépítész nyitja meg, és jelen lesznek a kiállítás kurátorai is: Maroš Semančík (Szlovák Építészek Szövetsége) Poprádról és Hadik András (Magyar Építészeti Múzeum) Budapestről.
Tegnap raktuk fel a kiállítási anyagot, nagyon szép és alapos, és nem csak építészeknek érdekes. Sok korabeli fotó, tervrajz látható, közülük elég sok a tátrai épületekkel foglalkozik.
A kiállítás megtekinthető március 10-ig hétköznapokon 9-13 óráig.

[Új Szó] A Csorba-tó környékén ítéletidő tombol, a hőmérő higanyszála tizenhét fokot mutat zéró alatt. „Jól kezdődik…” – dörmög bele az érkező fergetegbe az újtátrafüredi sípálya gondnoka.
Aggodalma nem alaptalan – a 2004-es szélvésszel mintha átok szállt volna a Magas-Tátrára. Nem elég, hogy a fenyvesek jó része odalett, s ezáltal a légúti megbetegedések kezelésére szakosodott gyógyturizmusnak nagyjából befellegzett, az időjárás is kiszámíthatatlanabbá vált. A sípályák üzemeltetőinek hóágyúkat kell hadirendbe állítaniuk, hogy „normális időben”, tehát december derekán meg tudják nyitni a síszezont.
Az időjáráson kívül az euró 2009. január 1-ei bevezetése is közrejátszott abban, hogy a szomszédos országok lakói, ha csak tehették, elkerülték Szlovákiát. Sok magyar turista az elmérgesedett politikai viszonyok miatt nem lépte át az országhatárt, mivel – a világháló általában légből kapott bejegyzései szerint – Szlovákia északi részén semmi jóra nem számíthatnak. Mindent egybevetve: az idegenforgalom egy év alatt annyira visszaesett, hogy több szállásadó, étteremtulajdonos bezárta a boltot. A többi kivár, taktikázik, reménykedik.

A teljes helyszíni riport itt olvasható:
http://ujszo.com/online/regio/2010/01/08/siszezon-a-magas-tatraban-iden-...

A sielok.hu-n összegyűjtötték a szlovákiai síterepeken lévő újdonságokat. Ebből a Magas-Tátrát az alábbiak érintik:
A Chopok és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) síterepeit egy kézben tartó üzemeltetők elhalasztották a lomnici lift megépítését, de a szűk pályát teljes hosszban kiszélesítették, így a Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) és Tátralomnic között létrejött az ország leghosszabb sípályája.
A harmadik lift is ismerős lehet olvasóinknak, hiszen a Csorba-tó melletti fejlesztésekről sokat írtunk. Az idei szezonra elkészül a hatszemélyes lift és a mellette már tavaly megépített pályát pedig az idén telepítették végig hóágyúkkal.
A negyedik lanovkát a lengyel határhoz közel a Zsgyár (Zdiar) melletti Bachledova-völgyben (Bachledova dolina) találjuk. A síterep Jezero oldalán egy új négyszemélyest építenek.

Forrás, teljes cikk:
http://sielok.hu/rovat/hirek/cikk/szlovak-si-ujdonsag-1

[epiteszforum.hu] Hoepfner Guido Kornél építész 1868. augusztus 23-án született Szepesváralján. A lőcsei reáliskola elvégzése után egyetemi tanulmányait 1886-ban a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte. Egy év után átlépett az építészeti karra, ahol 1891-ben fejezte be tanulmányait. Budapesten telepedett le.

A Tátrába készült terveit a századforduló idején leginkább a svájci stílus befolyásolta, az egyes impulzusokat eklektikus festői egységbe ötvözte. A Magas-Tátra korabeli hagyományaihoz igazodva Hoepfner fachwerk szerkezeteket használt, melyek alapjául nála a reneszánsz német, angol illetve francia minták szolgáltak (a tátralomnici szálloda vázlatai, 1897; az ótátrafüredi virág- és fodrászüzlet, 1897–1898; Csáky-ház szálloda, Ó-Tátrafüred, 1898–1900). A külföldi hatásokat gyakran a Kárpát-medence népi építészetének (tetőformák) stílusával ötvözte (Csáky-ház szálloda és fürdőház, Ó-Tátrafüred). Ezeket a motívumokat a 20. század elején szecessziós ornamentikával gazdagította (fürdőház, Ó-Tátrafüred, 1901–1903).
A legjelentősebb magas-tátrai megrendelései – az ótátrafüredi Grand Hotel (1903–1904), a tátralomnici Palota Szálló (ma Grand Hotel Praha, 1903, 1905, Györgyivel közösen) és a Csorbatói Nagyszálló (ma Kriváň, 1904–1906, Györgyivel közösen) – az építészeti és urbanisztikai értékek mellett egy új minőségi szintet hoztak magukkal a szállodai szolgáltatások terén. A kivételesség igénye nemcsak a belső berendezés luxusában jelenik meg, hanem a szálloda műszaki felszerelésében is. A tátrai művekben érezhető az angol Arts & Crafts mozgalom hatása is.
Maroš Semančík
Fordítás-részlet az Építészek Házának (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) Kós Károly termében 2009. december 4-ig látható Hoepfner Guido építész (1868–1945) kiállítás szlovák-angol nyelvű katalógusából.

Forrás, teljes cikk:
http://www.architectforum.hu/node/14519