www.magas-tatra.hu

A Csorba-tó (Štrbské pleso) az Új Csorba-tó (Nové Štrbské pleso), a Poprádi-tó (Popradské pleso), és a Felkai-tó (Velické pleso) mélyét takarította ki 45 búvár az elmúlt időszakban, és összesen 399 kilogramm szemetet gyűjtöttek össze a hegyi tavakból.
Súlyra a legtöbb szemét, 233 kg a Felkai-tóból került elő, innen főleg betont és egyéb építési hulladékot hoztak felszínre, melyek a Sziléziai-ház építése idején kerültek a tóba. A Poprádi-tó medréből csak 40 kilogramm szemetet kellett kiszedni, itt egy ezüst nyaklánc és a szomszédos turistaház egykori konyhafelszerelése számított különleges leletnek.
A Csorba-tó az újabb és a régebbi korok hulladékait is elnyelte. Itt találták a legtöbb műanyag palackot és poharat, de régi gatterfűrészek lapjaiból is sok pihent a tó alján, tizenhat méter mélyen. Ezeket még a hűtőgépek megjelenése előtt használták a tavon a jégvágók: hatalmas jégtömböket vágtak ki, amelyekkel az élelmiszereket tartották hidegen. A Csorba-tóból összesen 116 kilogramm szemetet takarítottak ki. A szomszédos Új Csorba-tó is feltárta a múlt kacatjait, régi síbakancsok és fából készült sílécek kerültek felszínre.
A búvárok már lassan 15 éve merülnek le évente, hogy megtisztítsák a tavakat, és eddig összesen 3,5 tonna szemetet szedtek ki a Tátra tavaiból és tengerszemeiből. Az évek során a legtöbb szemetet a Csorba-tóból kellett kiszedni. A szemét nagy része télen kerül rá a tavat befedő jégrétegre, és a tavaszi olvadáskor kerül bele a tóba.

Forrás: http://www.nyarilap.hu/hegyek/90-karpatok/
877-rengeteg-szemetet-szedtek-ki-a-magas-tatra-tavaibol

(köszönet érte Terna Györgynek - a szerk)

A Magas-Tátra Východná (Krivánalja) irányából

(Kércsi László írása, köszönet érte!) 

A Tátra ismerői, a turistakalauzok mondják, írják, hogy a legstabilabb és legszebb évszak a Tátrában az ősz.  Csak ki kell fogni. Az elmúlt két évben a rossz időt fogtam ki. Idén szeptember közepe óta figyelem az időjárás előrejelzést, hogy mikor lesz jó idő. Folyamatosan halogattam az utazást, és október 9-én elindultam. Már a vonatból látszottak a hegyek, még jóval Igló (Spišská Nová Ves) előtt. Megérkezve a szálláshelyre, ledobáltam a cuccot, bekaptam az ebédemet és usgyi, irány Felsőhági (Vyšné Hágy). Már nyáron elhatároztam, hogy onnan begyalogolok Tátraszéplakra (Tatranská Polianka), és fényképezem a hegyeket. Öröm az ürömben, a 2004. novemberi vihar óta olyan arcát mutatja, mint még soha. Ragyogó napsütésben jártam végig. Sorban jöttek elő a csúcsok. Először a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít  2654,4m) – ami uralja a térséget, majd a Tompa-hegy (Tupa 2284,5m) és a Koncsiszta (Končistá 2537,5m), köztük a Stólai-völgy (Štôlská dolina). A Gerlach minden kanyar után más-más arcát mutatja.

(DJ Judit írása)
2006. aug. 5.

Pár éve még állandó nyári program volt egy-egy tátrai hétvége, de tavaly nyáron már nem sikerült megegyeznünk alkalmas időpontban, és elmaradt a tömeges túrázás. Aztán Zoli pár hete ismét felvetette a levelezőlistánkon az ötletet, csak a lelkes jelentkező válaszok nem jöttek. Jó néhány e-mail váltása után úgy döntöttünk, hogy hárman is elmegyünk, nem várunk több jelentkezőre. A túra útvonalát is Zoli választotta – naná – hiszen ő ismeri közülünk legjobban a Tátrát. A hegység észak-déli átszelése volt a tervünk. Pestről ¾ 4-kor sikerült elindulnunk Miskolcra, amin csak tovább rontott, hogy Újpalotán eltévedtünk és csak kedves járókelők segítségével találtunk fel az M3-asra. Így a tervekhez képest kicsit késve értünk le Miskolcra is, ott persze már semmi gond nem volt a tájékozódással – bár biztos Pesten is könnyített volna a helyzetünkön egy térkép. Zoli és cuccainak bepakolása (átmenetileg megszabadítottuk a kocsit a kalaptartótól, mint zavaró felszereléstől), búcsú Rékától és irány Poprád. A számomra, mint sofőr számára kitűzött feladatok: érjek oda a 8-ig nyitva tartó aggteleki határhoz (ez teljesíthető távolság is volt), és 10-ig a kempingbe is úgy, hogy beleférjen egy Tesco-vásárlás is Poprádon. 10 perccel 10 előtt befordultunk a kempingbe. Mivel a másnapra tervezett hosszú túránk korareggeli keléssel járt, ezért idén hűtlenek lettünk a jól bevált Sportcamp-hez, és a Stará Lesná-i út melletti Jupela kempingben szálltunk meg. A sötét ellenére elég könnyen találtunk sátorverésre alkalmas helyet, és miután felépítettük a házainkat, megjutalmaztuk magunkat némi sörrel. Természetesen Zoli születésnapjára is koccintani kellett. A sörök mellett persze önfeledt térképnézegetést is csaptunk, és az időjárás-előrejelzés ellenére szép időről ábrándoztunk.