Tanácsok a Tátrába először látogatóknak

A téli zárlat

Talán a legfontosabb dolog, amiről mindenkinek tudnia kell, mielőtt túrát szervez, a téli zárlat. A Magas-Tátra turistaútjainak nagy része november 1-től június 15-ig le van zárva. Ennek természetvédelmi és balesetmegelőzési okai vannak, tartsuk tiszteletben. Ilyenkor déli oldalon a turistaházakig lehet felmennni (a Menguszfalvi-völgyben csak a poprádi tavi házig). A Felső Turistatút (Tatranská Magistrála) a Csorbai-tó (Štrbské pleso, 1346 m) feletti zöld elágazástól a Felkai-völgyben (Velická dolina) lévő Sziléziai-házig (Sliezsky dom, 1670 m) terjedő szakasz; illetve a Kőpataki-tótól (Skalnaté pleso, 1751 m) a Zöld-tóig (Zelené pleso, 1551 m) terjedő szakasz kivételével egész évben járható, ha a hóviszonyok engedik. Északon a szlovák oldalon jóformán csak a völgyek járhatóak, Lengyelországban pedig nincs téli zárlat, ott időjárásfüggő, hogy mikor mit zárnak le.
A VKÚ-féle turistatérkép dátummal jelöli, hogy hol van zárlat. Az interneten Bittó Erzsébet térképén lehet megnézni. Amelyik útszakaszon szerepel feketével írt dátum, az a lezárást jelenti, ahol nincs ilyen, ott mindig lehet túrázni (ha nincs lavinaveszély).
Egy másik, újabb térkép itt található:
http://www.tatry.nfo.sk/mapatotal.html
Sajnos csak a jelmagyarázat van rajta magyarul.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hegymászókra más szabályok vonatkoznak, ezeket itt olvashatjátok:
http://magas-tatra.hu/hegymaszas/szabalyok

Öltözködés

A Tátrában minden évszakban fel kell készülni a hirtelen időjárásváltozásra. Tanácsos rétegesen öltözködni, és sose maradjon ki a felszerelésünkből egy vízálló dzseki vagy esőkabát. Jó szolgálatot tehetnek az olyan anyagból készült felsők, melyek ellenállnak a szélnek (windstopper). Esős, sáros, vizes időben és télen nagyon hasznos a kamásli használata – így nem juthat be felülről a bakancsba a kosz vagy a nedvesség. A vízhatlanság mellett szellőző tulajdonsággal is rendelkező anyagból készült lábszárvédők drágábbak, de sokkal kényelmesebb a viseletük.
Hűvösebb, hidegebb időben a sapka nagyon fontos lehet – az emberi test ugyanis a fejen keresztül adja le a legtöbb hőt. A kesztyű ugyanígy elengedhetetlen – már őszi túrákon is szükségünk lehet rá. Nyáron a napvédelem miatt szintén szükségünk lehet egy sapkára, és időnként napszemüvegre is. Napkrémet, szájvédő krémet ugyancsak vigyünk magunkkal – ezekre télen is szükségünk lehet.
A lábbelire különös figyelmet kell fordítanunk. A nehezebb, sziklás terepen vezető túrákon jól tapadó gumitalpú bakancsot érdemes viselni, de a bokát erősen tartó bakancs használata minden esetben javasolt. A cipő vásárlásakor mindig nagy figyelmet fordítsunk a kényelemre – korántsem törvényszerű, hogy a bakancs majd „betörik“ a használat során. Egy jó bakancszokni azonban sokat segíthet.
Hegyi túrákra minden esetben kényelmes hátizsákkal menjünk. Azok a hátizsákok, melyek a csipőnél vagy a mellkasnál rögzíthetők a test körül, jobban alkalmasak arra, hogy sziklás terepen, ahol esetleg a kéz használatára is szükségünk lehet, megőrizzük az egyensúlyunkat.

Étel, ital

A hegyi túrázáskor is igen fontos a megfelelő táplálkozás – enélkül nem számíthatunk erőnlétünkre. A túrához azonban praktikusan is kell csomagolni – nem vihetünk nagy ételhordókban marhapörköltet a hegyre. A szokásos szendvicsek mellett tehát érdemes nagy energiatartalmú táplálékokat is bepakolnunk – szárított gyümölcsöket, szőlőcukrot. Számos tátrai túraútvonal vezet el menedékházak mellett, ahol finom meleg ételeket ehetünk, forró teát, jéghideg sört rendelhetünk.
Az elcsomagolandó italmennyiségünkbe tehát bekalkulálhatjuk a menedékházakat is, ennek ellenére mindig gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő mennyiségű folyadékkal induljunk útnak. Egy egész napos – reggeltől estig tartó – túrához fejenként általánosan két liter folyadékkal kell számolnunk. Nagy melegben ennél többre is szükségünk lehet, hidegben pedig kevesebbre. A szervezet vízvesztesége fáradtságot, fejfájást okozhat, sőt, még a tájékozódóképesség romlását is előidézheti. Nagyfokú izzadás esetén nemcsak a víz-, hanem az ásványianyag-veszteséget is pótolnunk kell – sportitalok, Plussz-tabletták lehetnek ebben a segítségünkre. A kiépített forrásokból pótolhatjuk a vízveszteséget, feltölthetjük a flakonokat, de a hegyi patakokból legfeljebb ott igyunk, ahol már nincs felettünk menedékház – ezt is csak akkor, ha már nincs más vizünk.

Időjárás és az ebből származó veszélyek

A tátrai időjárást – mint minden magashegyi időjárást – a nagyfokú változékonyság jellemzi. Indulás előtt szükséges megnéznünk az időjárás-előrejelzést, ám ennek ellenére fel kell készülnünk mindenféle eshetőségre. Egy verőfényesen induló túranapon is elázhatunk, és borús reggel után is jöhet egész napos napsütés. Túráztunk már augusztusban hóesésben és februárban egy szál pólóban.
Azt azonban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az időjárás sokféle veszélynek a forrása. Ha nem vagyunk kellően felkészültek, vagy nem vesszük komolyan a figyelmeztetéseket, csúnyán ráfizethetünk. Nedvesen a kövek, sziklák csúszóssá válnak, a vasláncok szintén. Elázott ruháinkban gyorsabban kihűlünk, és ha átfáztunk, nem is tudunk megfelelően koncentrálni.
Az eső sokszor vihart is jelent, villámlással, ami a magashegységekben különösen nagy veszélyforrás. Ilyenkor kerüljük a kitett helyeket, gerinceket, minél gyorsabban húzódjunk vissza a völgybe. Különösen a vasláncokkal, trepnikkel kiépített szakaszokon ne kockáztassunk – ezek magukhoz vonzák az elektromosságot. Részletes tudnivalókat a villámláskor tanúsított helyes viselkedésről itt olvashatsz.
Ne becsüljük alá a szelet sem. A nagy erejű szél nemcsak lehűtheti testünket, de egyensúlyunkat is veszélyeztetheti. Különösen igaz ez kitett helyekre, meredek leszakadások, hegyoldalak szélén vezető keskeny ösvényekre. Ha nagyobb hátizsákot cipelünk, ez a veszély hatványozottan nő.
A tél korán eljön, és sokáig tart, ezért a felsőbb régiók november 1-től június 15-ig le vannak zárva. Az időszakos zárlat fel van tüntetve a térképeken, ill. a helyszínen lévő táblákon is. Tanácsos komolyan venni. Ha tilosban járunk, jó esetben csak megbüntetnek, rossz esetben akár meg is halhatunk.

Ezeket alátámasztandó egy kép, ami a téli zárlat végén, a túrautak nyitóünnepségén készült, 2006 június 15-én (Scheirich László képe):

A túraidény első napja

És egy másik, ami a téli zárlat előtt egy nappal készült, 2006 október 31-én (Lőrincz László képe):

A túraidény utolsó napja

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Egy jó tanács:
Ha nem is vagyunk reggel éhesek, akkor is igyunk egy meleg teát indulás elött, és minimum egy banánt nyomjunk le a torkunkon. Külön felhívom a figyelmét azoknak, akik hölgyekkel túráznak, hogy addig NE induljanak el sehova, ameddig meg nem gyöződtek arról, hogy a fogyokúrázó lányzó is fogyasztott-e ételt v. sem (ha nem, akkor a szálláson marad). Tudom, hogy ez így, első olvasásra okoskodásnak tünhet, de sajnos a negatív tapasztalat megkívánja, hogy ezt is megosszam mindenkivel, aki tátrázni (túrázni) indul.

sumesz | 2007, november 25 - 17:41

Teljesen jogos. Én is találkoztam már olyannal, aki egész napos, nagy szintkülönbséggel járó túrára nyári melegben nekiindult fél liter folyadékkal.

Zoli | 2007, november 25 - 19:44

Fenti képen az áll hogy 2006.06.15-én a túrautak nyitóünnepségén készült. A tilalom 06.15-ig szól. Akkor most 06.15-én már lehet menni a hegyre, mert én jövő hét vasárnap (2008.06.15) már nagyon mennék. :)

termi | 2008, június 3 - 20:01

Hát, ez jó kérdés, hogy 15-ig van zárva, vagy 15-től van nyitva... Szerintem inkább az előbbi, de maga az ünnepélyes megnyitó 15-én van. Ha arra elmész, onnan biztos nem zavarnak haza :-)

Zoli | 2008, június 4 - 10:58