Végveszélyben a Magas-Tátra?

[bumm.sk] Folyamatosan hanyatlik a szlovákiai Magas-Tátra faállományának állapota a 2004-es orkánkatasztrófa óta. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vezetői szerint a park hatvanéves története során még soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint idén.
A Magas-Tátra déli lejtőin 2004. november 19-én végigsöprő orkánszerű szélben a TANAP kezelésében lévő 50 ezer hektár egynegyede pusztult el. Azóta szárazság és többször rekordmeleg tizedelte tovább a fenyveseket, átalakult a talaj összetétele és vészesen elszaporodtak a szúrajok. "A nemzeti park megalapítása óta nem volt ilyen nagy a baj" - mondta Peter Fleischer, az országos erdészeti igazgatóság munkatársa.
"A szúinvázót lehetetlen feltartóztatni. A kártevők a legvédettebb területekre is behatoltak, ahová a munkatársaink nem tudnak eljutni" - tette hozzá Peter Liška, a TANAP igazgatója.
A megközelíthetetlen területeken valószínűleg teljesen tönkremegy az erdő. Tavaly kétezer hektárról tüntette el a fenyőket a szú - mondta Liška.
Civil környezetvédők úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdőt, hogy a maga erejéből újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidőlt fák kitermelése mellett döntött. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Baláž, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője.
A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott terv szerint lombos fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a talajban végbemenő változásoknak - mondta Peter Fleischer.
Forrás:
http://bumm.sk/fooldal/1/24909/vegveszelyben-a-magas-tatra.html

A hozzászóláshoz belépés szükséges

Posted In

sumesz, 2008, december 11 - 13:46

Ha az óriási méretű 2004-es széldöntés után terepen hagyták volna a kidől fákat, akkor a szúpopulációk azokban megtelepedve, illetve szaporodva már az egész Tátrát megfertőzték volna.

A hozzászóláshoz belépés szükséges

boti433 | 2008, december 26 - 11:45

Sziasztok!

Erdőmérnökként számtalan esetben találkozom azzal a szomorú dologgal, hogy egy, az erdei élőhelyhez nem konyító természetvédő laikus hord össze bolondságokat és azt, mint az egyetlen igazságot nyilatkoztatja ki. Erik Baláž, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője pontosan ilyen ember. A szú meghatározott nedvességtartalmú faanyagon képes kifejlődni. A már kidőlt faanyag is tökéletesen megfelel neki a kidőléstől számított jó pár hónapig, sőt még jobb is, hiszen nem kell számolnia a még élő fák természetes védekezési mechanizmusával (pl gyantatermelés). Ha a vihar során kidőlt faanyagot nem szállították volna el a helyszínről, akkor olyan mértékű szú tömegszaporodást(gradációt) idézhettek volna elő a szlovák szakemberek, ami akár gazdaságilag is megrengethette volna Szlovákiát és Európa fapiacára is igen komoly negatív hatása lehetett volna, nem is beszélve az ökológiai következményekről. A viharsorán 4,5 millió m3 faanyagot dőlt le, ami megközelíti Szlovákia éves fakitermelését, bolondság lett volna ekkora értéket hagyni ott pusztulni.

Az elmúlt évek időjárása nem kedvezett a lucfenyőnek (csökkenő csapadék és növekedő hőmérséklet). Az állományok vitalitása csökkent, amit a szú (többek között) ki is használ. Minden élőlénynek van egy ökológiai igényei (csapadék, páratartalom, hőmérséklet stb.) által meghatározott élőhelye. A környezeti viszonyok most a lucfenyő számára negatívan változnak, kiszorul bizonyos területekről, ilyen a természet rendje. Hazánkban is hasonló folyamat játszódik le az Őrségben és a Kőszegi-hegységben. Nem kell megijedni, megvan az alternatíva a luc helyett, más őshonos fafaj képében, főként, ha megnézzük, hogy ezeken a területeken mesterségesen telepítették be a lucfenyőt.

A hozzászóláshoz belépés szükséges

aanos | 2009, január 4 - 20:39

Örülök hogy egy kicsit okosabb(ak) lettünk. És annak hogy egy hozzáértőtől tudjuk meg a pontosabb részleteket.

Azon egy kicsit csodálkozom hogy egy környezetvédelmi mozgalom vezetője mond hülyeségeket. Bár nem is csodálkozom. Nálunk is megvan ugyanez. Én az építőiparban dolgozom, és ugyanúgy hallok hülyeségeket olyanoktól, akiktől nem kellene...

Remélem végig tudom nézni majd az életem során hogy helyrerázódik a Magas-Tátra erdőssége. (persze a 2004-es állapotnak megfelelőt már nem) Ha minden jól megy még van kb 30évem hogy aktívan látogassam Kedvencünket.

A hozzászóláshoz belépés szükséges

termi | 2009, január 5 - 21:49

Kedve Aanos!
Nekem is furcsa volt lépten nyomon azt olvasnom, hogy ott kellett volna hagyni a kidőlt fákat???!!!???
Ami aggasztó, hogy a 2004-es katasztrófa van csak reflektorfényben! Mint írtad: "Az elmúlt évek időjárása nem kedvezett a lucfenyőnek (csökkenő csapadék és növekedő hőmérséklet). Az állományok vitalitása csökkent, amit a szú (többek között) ki is használ." Nyilván a 2004-es történéseket elősegítette ezek szerint a szú áldásos tevékenysége. De az erdők döbbenetes mértékben pusztulnak a szél nélkül is!!Gyakran járom a Tátrákat, és személy szerint bizonyos területeket katasztrófasúlytotta vidéknek minősítenék. Pl: Alacsony-Tátra-Ördöglakodalma hágó (Certovica)mikrorégió, az Alacsony-, és a Magas-Tátra csaknem teljes déli oldala. Tále völgyén végigmenni leamortizáló élmény.... Az erdők nagyütemben "sárgulnak", majd kidőlnek, hatalmas alaktalan kivágásokat eredményezve és természetszerető szemnek gyötrelmes látványt nyújtva. Ha az utóbbi két év ütemében folytatódik a pusztulás, egy évtizeden belül csaknem 100 %-ig kipusztul ezeken a területeken a luc, mely a talajerózió növekedése mellett számos állatfaj pusztulását is jelenti.
Kérdéseim: lehet -e tenni ellene valamit, vagy kell e egyéltalán (mint írtad:"A környezeti viszonyok most a lucfenyő számára negatívan változnak, kiszorul bizonyos területekről, ilyen a természet rendje."). Valamint, hogy az erózió miatt (sokszor igen meredek oldalakról pusztul az erdő) újra tud e sarjadni természetes úton.
G.