www.magas-tatra.hu

[nyarilap.hu] Hídépítés miatt mindkét irányban lezárták a Tátralomnic (Tatranská Lomnica) és a Tarpataki-vízesések (Studenovodské vodopády) közötti kék jelzésű túra utat. A TANAP szakemberei szerint a lezárással kapcsolatos jelzéseket és információs táblákat már kihelyezték. A tervek szerint a híd felújítási munkálatai a nyári csúcsszezonra befejeződnek, a jelenlegi tervek szerint június 15-től újra engedélyezik a túrázást a lezárt szakaszon.
Egy másik szakaszt is lezártak Tátralomnic környékén. Itt a Zöld-tóhoz (Zelené pleso) vezető sárga jelzésű út Zsálya-forrás (vagy Zsázsa-forrás) (Šalviový prameň) és Diák-kút (Študentská studňa) közötti szakaszát zárják le. Ezen a szakaszon a szúinvázióban elpusztult vagy beteg fákat szállítják el. A Zsálya-forrásnál ágazik el egymástól a kék és sárga jelzésű út. A lezárt sárga jelzés helyett a kék jelzésűn kell egy rövid kitérőt tenni, majd a Diák-kútnál a kihelyezett jelzéseket követve visszatérni a sárga jelhez, és innen a megszokott módon folytatni az utat a Zöld-tavi turistaház csodás panorámájáig.
A TANAP szóvivője szerint a Magas-Tátra felsőbb régióiban még most sem olvadt el teljesen a hó. Akik a magasabban található turistaházakhoz indulnak csak megfelelő felszereléssel, –különösen túracipővel– induljanak el!

Forrás:
http://www.nyarilap.hu/hegyek/karpatok/1387-ket-turistautat-is-lezartak-...

Idén nyáron is megszervezte az Alpinsport Klub a nyári magashegyi hegymászó tanfolyamát, most a HSzJSE-vel közösen. A tanfolyamhoz csatlakozhattak a már végzettek is, így mi is velük tartottunk. Ezúton köszönjük Szabó Lacinak a lehetőséget.
Mikor ezeket a sorokat írom, a tábor még tart. Mi pár nappal korábban hazatértünk. Esőben mentünk fel a hegyre, és esőben jöttünk le, de a közbeeső napokon szép idő volt. És mivel az időjárás 4–5 napon keresztül kegyes volt hozzánk, egy nap kirándulás után négy napot végigmásztunk, és ez tulajdonképpen elég is volt.

Mielőtt elködösülnek az emlékek, gyorsan megírom, milyen volt az idei „téli táborunk”. A tavaly téli szép élmények hatására úgy határoztunk, hogy a fiatalabb – és bohóbb – éveinkben még sítáborral töltött téli pihenőidőt, vagy legalábbis egy részét idén a Zöld-tónál (Zelené pleso, 1550 m) töltjük. Nagy meglepetésünkre szolgált, hogy kis kedves kétágyas szobák is vannak a Zöld-tavi házban (Chata pri Zelenom plese), kilátással a Karbunkulus-toronyra (Jastrabia veža, 2137 m). Nem sok minden változott a házban, a kaja még mindig ugyanolyan jó és bőséges, a személyzet fiatal hölgytagja viszont elkezdhetett angolul tanulni – egyelőre még nem sok eredménnyel, de a szándék biztató. Hiányzott viszont a fényes fekete labrador, aki mindig a földszinti folyosón feküdt.

Ezt a túrát egyáltalán nem dokumentáltuk képekkel, pedig megérte volna. Eredetileg nem is szántuk igazi túrának. "Csak felsietünk a Zöld-tavi házba, és jövünk is vissza." Miután egy hetet eltöltöttünk a Zöld-tó mellett, ha rajtunk múlik, most máshova megyünk. Illetve éppen hogy rajtunk múlott: a téli tanfolyam végén a házban felejtettünk egy pár kényelmes, jól teljesítő és ezért kedvenc túrabakancsot. Mivel a tanfolyam hete alatt nem volt használatban, sikerült elfeledkezni róla. A később lejövő társak nem találták meg, így nem volt más választásunk: a bakancsról nem kívántunk lemondani, tehát mentünk.