Téry-ház

Megújuló energiaforrások a tátrai menedékházakban

[bumm.sk] Napkollektorokkal és mini vízerőművekkel termelnek villanyáramot a Magas-Tátra több menedékházában.Miroslav Jílek, a Kis-Tarpataki-völgyben álló Téry-menedékház (Téryho chata, 2015 m), gondnoka szerint jó ötlet volt a napkollektorok telepítése. 2009 vége óta ugyanis egyszer sem kellett beindítani a dízeles áramfejlesztőt.
Napkollektorokkal világítják meg az egész menedékházat. A termelt energia meghaladja a várakozásokat, így további célokra is felhasználható. "Van már két fagyasztónk, egy hűtőszekrényünk, kis televízió a személyzetnek, számítógép, fel lehet tölteni a turisták mobiltelefonjait, a fényképezőgépek akkumulátorait, sőt vizet is tudunk szivattyúzni" (a közelben fekvő Szepesi-Öt-Tó egyikéből) – tette hozzá Jílek.
A Téry-menedékház napkollektorait a Szlovák Elektromos Művek és a Tátrai Nemzeti Park együttműködésében szerelték fel. Az új berendezést helikopterrel szállították a helyére, mert a menedékház a tengerszint felett 2015 méter magasan található. A napkollektorokat 2009 novemberében szerelték fel, a rendszer teljesítménye mintegy tíz kilowatt. Az áramkapacitás növekedésével kényelmesebbé vált a menedékház üzemeltetése és a javult szolgáltatások színvonala az egész évben nyitva tartó legmagasabban fekvő tátrai menedékházban. Korábban dízeles áramfejlesztőket használtak. A napkollektorok révén körülbelül hat tonna szén-dioxid-kibocsátását sikerül megtakarítani évente.
A Nagy-Tarpataki-völgyben álló Hosszútavi-menedékházat (Zbojnická chata, 1960 m) szintén napkollektorokkal látták el, a Téry-menedékház korábbi berendezését "örökölte". A Szlovák Turisták Klubja közreműködésével napkollektorok felszerelésére készülnek a Hunfalvy-hágó alatti, 2250 méter magasan épült, csak nyáron nyitva tartó menedékházban és Alacsony-Tátrában a Gyömbér (Ďumbier, 2043 m) alatti menedékházban is.
A magas-tátrai Zöld-tavi menedékházban (Chata pri Zelenom plese, 1551 m) a napkollektorok nem lennének hasznosak, hiszen a Zöld-tavi-völgyben évente öt hónapon át egyáltalán nem süt a nap – mondta el a menedékház gondnoka, Tomás Petrík. Így inkább a meglévő vízerőművet tervezik felújítani, amivel jelentős mennyiségű fűtőolajt és légszennyezést takarítanák meg. A felújított vízerőmű teljesítménye a 15 kilowattot is elérheti.

Forrás:
http://www.bumm.sk/56099/megujulo-energiaforrasok-a-tatrai-menedekhazakb...

Posted In

Téli túra a Téry-házhoz

(Így nyár vége felé jöjjön még egy téli élménybeszámoló, ezúttal Sumesz tollából. A túra időpontja: 2008. március 15.)

Sokat töprengtem azon, hogy miként is kezdhetném a túrabeszámolómat, mert zéró "publicista" tapasztalatom élvezhetetlenné teheti a szösszenetem, ami akár lavinaszerűen kedvszegőként is hathat a tisztelt olvasóra. Tekintse irományomat, illetve tekintsed irományomat – sporttársi tegeződésből – egy könnyed baráti levélnek. Hol is kezdjem? Kezdem az elején. 2004 júliusában szegedi cimborákkal döntöttünk úgy, hogy irány Görögország. Szép volt, jó volt, agysejttemető volt, de csak egy valami volt felejthetetlen, s az az Olimposz. Alföldi (pesti síkságról) gyerekként a budai hegyek látványa is elkápráztatott, de az Olimposz maga volt a geológiai értelemben vett orgazmus. Menetelés fel a hegyre, ahol olyan egyedül van az ember, hogy még önmagában is társra lel (jó értelemben:), s nagyon mélyről feltörő gondolatok megértetik az emberrel, hogy mi az, amit tisztelni kell. A hegyen már eldöntöttük többen is, hogy jövőre irány a Tátra, de szokás szerint semmi nem jött össze a tervezetekből, csak ismét Olimposz, Olimposz, Olimposz. Sajnos v. szerencsére egy kedves csoporttársam felvilágosított arról, hogy a Tátránál nincs szebb, ha tehetem, akkor tartsak velük a legközelebbi kirándulásukon.

Posted In

Nyári hegymászótanfolyamon voltunk

Időpont: 2007. július 15-20.

A téli tanfolyam után sikeresen elvégeztük a nyárit is, így hivatalosan is hegymászók lettünk. A szervező az Alpinsport Club volt, bázis a Téry-ház (Téryho chata, 2015 m), az oktatók Szabó László és Horn-Barta Attila (Tallér). Az alábbiakban egy szubjektív élménybeszámolót olvashattok a táborról.

0. nap: megérkezés

Vasárnap dél körül indultunk Miskolcról. Poprádon a szokott gyors bevásárlás. Most kevesebb dolgot vettünk, mint szoktunk (italpor, kis sajt, kis kolbász, kis borovicska), hiszen mindent háton vittünk fel, és a teljes mászócucc plusz az egy hétre való egyéb holmi nem könnyű. Utána parkolókeresés Ótátrafüreden (Starý Smokovec, 1010 m). Két hivatalos parkolóban próbálkoztunk, de sehol se akartak kedvezményt adni egy hétre, így végül Újtátrafüred (Nový Smokovec) szélén, egy üzemen kívüli hotel parkolójában hagytuk a sárga csodát. Bakancs átvétele, csomagok elrendezése, majd a döbbenet: "ekkora lett a hátizsák? Ezt tutira nem bírom felvinni." Ennek ellenére csak sikerült valahogy, ráadásul a Tarajkára (Hrebienok, 1285 m) sem siklóval mentünk (hülye fejjel csak útközben jutott eszünkbe, hogy úgy is lehetne, annyira megszoktuk már, hogy mindig gyalog megyünk). Útközben többször azt hittem, hogy menten meghalok, ráadásul attól is rettegtem, hogy a vacsorát lekéssük. De nem késtük le, Miro, a ház katonás gondnoka fenntartotta nekünk. Igen jól esett. Még este megtudtuk, hogy kicsivel (jóval) nehezebb útra megyünk holnap, mint amire számítottunk, így rettegve feküdtünk le aludni a háromemeletes ágy legfelső szintjén.