Történelem

„S mindenképpen szép a Tátra, amint a lankás dombok hullámaiból egyszerre tör az eget verő magasságba s nem kúszik lomhán, fokról-fokra fölfelé alacsonyabb rendű atyafisága vállain, mint jóval hatalmasabb rokona, az Alpok hegysége.”

Divald Kornél: Felvidéki séták


1876-os térkép. Powered by Zoomify

Az összehasonlítás az alpinizmus névadó hegységével más szempontból is érdekes:
míg ott a XVII. század elejéig csak 12 jelentősebb csúcsot másztak meg, itt addigra már élénk hegymászóélet folyt. Az első útleírás 1639-ből származik: Frölich Dávid leírja, hogy „Anno 1615. június havában, ifjú koromban, két tanulótársammal, ez hegyeknek magosságát akarván megvizsgálni: ezeknek tetejére így mentem fel.”
(Magyar utazási irodalom. 15-18. század, szerk. Kovács Sándor Iván, kiad. Monok István, Bp., 1990, 449-451.)
Grósz Alfréd bebizonyította, hogy ő is és a később említendő Simplicissimus is a Késmárki-csúcson járt. (Kežmarský štít, 2556,4 m). Hosszú, érdekfeszítő írása az MHSSz oldalán olvasható.
Simplicissimus (Speer Dániel) túraleírása 1683-ban jelent meg: : „Szt. János havában, mint szokásos, megtekintem a Kárpát hegységet”.
Fizetett vezető vitte fel őt és társait a szokott úton, segédeszközöket használva:
„kalauzunk felcsatolta térdére és könyökére a mászóvasakat s a sziklákon, ahol nem volt mibe kapaszkodni, két-három ember magasságnyira felrugaszkodott, amíg egy alkalmas helyet talált, ahová bennünket a horgas kötelek s az általunk is felcsatolt térdvasak igénybevételével felsegíthetett.”
Két szabadban töltött éjszaka után értek fel a csúcsra, ahol vezetőjük „egy kiszögellő rettenetes szikla tövében néhány kődarabokból rakott halmocskát mutatott, amelyek alatt bádog dobozkákban pergamenre írt nevek voltak láthatók.”
Csúcskönyv 1655-ben!
A teljes írás szintén az MHSSz oldalán olvasható.

A továbbiakban átadom a szót Nagy Árpádnak, a Tátra nagy ismerőjének (az MHSSZ oldalán):

A Tátra története