Hegyi filmek fesztiválja
15-én ért véget Poprádon a Hegyi filmek nemzetközi fesztiválja. Most került megrendezésre tizenhatodik alkalommal.
Jó lett volna még a kezdés előtt hírt adni róla, de ha már ezt elmulasztottam, legalább az eredményekről beszámolok:
Nagydíj:
Light of the Himalaya (USA)
Rendező: Michael Brown
A zsűri díja:
Memento – a Boulder Life Line (A)
Rendező: Gerald Salmina
A legjobb téma:
L´abisso (I)
Rendező: Alessandro Anderloni
Legjobb forgatókönyv:
The Tangerine Dream (USA)
Rendező: D. Collins, S. Jones, T. Jones, C. Gawitt
Elismerés:
Touching the Void with Rosa (PL)
Rendező: Artur Hajzer, Kaja Mendyk
Elismerés:
Tepuy (SK)
Rendező: Pavol Barabáš
Gratulálunk!
Forrás: A fesztivál honlapja
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Szárazság a Tátrában
Nyári tapasztalataink alapján (összesen kétszer sikerült szárazon befejezni túrát a számtalanból) a cím eléggé hihetetlennek tűnik.
Kércsi László küldte az alábbi képet, most készítette a napokban:
A Kőpataki-tavat (Skalnaté pleso, 1751 m) ábrázolja.
Máskor ilyen:
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Túra a Vörös-torony-hágóra
2006. szeptember 30.
A leírást Panka készítette, köszönet neki!
Szombaton hajnalban 6-kor indultunk Klárival Kelenföldről. Felvettük Balázst, és elautókáztunk Istvánhoz, én otthagytam a kocsimat, és átpakoltunk az övébe. Nagyon okos döntés volt egy ötajtós Opel Corsaból egy háromajtós Suzukiba átülni, de a Suzuki tulajdonosa ragaszkodott hozzá. Hátul elég kényelmetlen volt a hely, a lábunk sokszor az elöl ülők nyakában volt, de legalább kevesebbet fogyasztott a kocsi… Tervünk első napra egy bemelegítő laza túra volt, hogy másnap korán kelve, frissen indulhassunk a Tengerszem (Rysy, 2499 m) csúcsra. Megengedték, hogy az első napi útvonalat én találjam ki. Itthon kicsit utánanéztem a dolgoknak, s mivel imádom a tavakat, az Öt-tavi katlant (Kotlina Piatich spišských plies) néztem ki. 11 óra körül értünk Ótátrafüredre (Starý Smokovec, 1010 m), ahol leparkoltunk, s indultunk volna, de kiderült, hogy a fiúk még nem túraruhában voltak, így nekiálltak átöltözni. Tarajkára (Hrebienok, 1285 m) siklóval mentünk fel. Ügyesen épp lekéstük a fél 12–eset, így fél órát várhattunk a következőre. Igazából ennyi idő alatt gyalog is majdnem felértünk volna, de ha már megvettük a jegyeket, és mi álltunk a sor legelején, megvártuk az indulást. Felérve kapásból ott akartam kijönni, ahol be volt zárva a kijárat, így egyből jól rám is szóltak. Hát nem én lettem volna, ha nem… Nem is időztünk, hanem, miután Klári feltette a lépésszámlálómat, nagy léptekkel elindultunk a piros jelzésen Zamkovszky-menedékház (Zamkovského chata, 1475 m) felé, küzdöttük magunkat előre a sok turista között. Végig erdőben mentünk, megnéztük az Óriás-vízesést (Obrovský vodopád), s a menedékház közelében leültünk kb. 10 percre, elfogyasztani az ebédünket (1óra 10 perckor). Továbbindultunk, s hamarosan kiértünk a Kis-Tarpataki-völgybe (Malá Studená dolina),
- Teljes cikk
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Átszeltük a Magas-Tátrát
(DJ Judit írása)
2006. aug. 5.
Pár éve még állandó nyári program volt egy-egy tátrai hétvége, de tavaly nyáron már nem sikerült megegyeznünk alkalmas időpontban, és elmaradt a tömeges túrázás. Aztán Zoli pár hete ismét felvetette a levelezőlistánkon az ötletet, csak a lelkes jelentkező válaszok nem jöttek. Jó néhány e-mail váltása után úgy döntöttünk, hogy hárman is elmegyünk, nem várunk több jelentkezőre. A túra útvonalát is Zoli választotta – naná – hiszen ő ismeri közülünk legjobban a Tátrát. A hegység észak-déli átszelése volt a tervünk. Pestről ¾ 4-kor sikerült elindulnunk Miskolcra, amin csak tovább rontott, hogy Újpalotán eltévedtünk és csak kedves járókelők segítségével találtunk fel az M3-asra. Így a tervekhez képest kicsit késve értünk le Miskolcra is, ott persze már semmi gond nem volt a tájékozódással – bár biztos Pesten is könnyített volna a helyzetünkön egy térkép. Zoli és cuccainak bepakolása (átmenetileg megszabadítottuk a kocsit a kalaptartótól, mint zavaró felszereléstől), búcsú Rékától és irány Poprád. A számomra, mint sofőr számára kitűzött feladatok: érjek oda a 8-ig nyitva tartó aggteleki határhoz (ez teljesíthető távolság is volt), és 10-ig a kempingbe is úgy, hogy beleférjen egy Tesco-vásárlás is Poprádon. 10 perccel 10 előtt befordultunk a kempingbe. Mivel a másnapra tervezett hosszú túránk korareggeli keléssel járt, ezért idén hűtlenek lettünk a jól bevált Sportcamp-hez, és a Stará Lesná-i út melletti Jupela kempingben szálltunk meg. A sötét ellenére elég könnyen találtunk sátorverésre alkalmas helyet, és miután felépítettük a házainkat, megjutalmaztuk magunkat némi sörrel. Természetesen Zoli születésnapjára is koccintani kellett. A sörök mellett persze önfeledt térképnézegetést is csaptunk, és az időjárás-előrejelzés ellenére szép időről ábrándoztunk.
- Teljes cikk
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Friss hozzászólások
13 év 9 hét
13 év 9 hét
13 év 11 hét
13 év 12 hét
13 év 21 hét
13 év 21 hét
13 év 29 hét
13 év 29 hét
13 év 30 hét
13 év 39 hét